AMIT IGAZÁN ÉLVEZÜNK!
(Pár évvel ezelőtt egy világhírű német festő kiült Párizsban a Szajna partjára. Előző nap levágta szakállát. Inkognitóját megőrizve, legjobb tudását beleadva, festegetett. Kínálgatta képeit, főleg a jobban öltözött embereknek. Mindhiába. A végén már egy euróért is odaadta volna, de a kutyának sem kellettek. Pedig közben hazafelé tartottak, mellette elhaladva, a festőakadémia diákjai, tanárai. Utóbbiak közül néhányan az ő művészetét is tanították diákjaiknak. Semmi… Amúgy, a szalonokban ötvenezer euró felett vették a munkáit. Képzeljük el, hogy ez az írókra is érvényes...Hölgyek, urak, vajon ki a jó író?!)
